björk sikít,
én tapogatom a bőrt a szemem alatt,
húzza össze a só, kicsit ragad is.
szép vagyok, okos vagyok,
várnak rám.
odaérek,
megölelnek, tétován odabújok,
nekem ugyan mindegy,
hány centire vagyok.
közel, hát közel.
nyugalom, az arcom sima,
a lelkem, a szívem sima,
a fájdalom egyszerű dolog,
nem redőződik,
csendben és jelenet nélkül őröl,
egyre erősebb vagyok.
jó.
2008.01.29. 18:13
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://masa.blog.hu/api/trackback/id/tr69316730
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.