feldühítettél, csattogtam, mint nyitva hagyott ablak,te pedig elsétáltál,hogy utánad dobáljam minden sarad,mit a számba tömtél boldogan cipőd talpáról.én megrágtam,és lenyeltem azt a sarat,szavam nem volt, arcizmom nem volt,mi rándult volna akár aprót,hogy jaj,kutyakakiba lép…