zötykölt a vonat,
kotyogtam belül kicsit,
már leülepedett, mi fájt, mind.
utálom a várótermeket,
azokon a sineken fogok sétálni,
miket benőtt a gaz,
hátha találok egy-két ott felejtett mozdonyvezetőt.
megfogatom a kezem,
sétálunk a fémen,
még nem forró,
a napra várunk.
a hideg és a talpam kerülgetik egymást egy darabig,
aztán összekapaszkodnak,
reccsennek a lábbujjaim,
márvány a sarkam,
már vár a dallam,
amit dúdolni fogok,
amíg értem nem jöttök korholva,
hogy a jaj, a váróterem talán jobb lett volna.
várni
2007.05.01. 11:02
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://masa.blog.hu/api/trackback/id/tr3365641
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lanyka · http://juzz.blogol.hu 2007.05.01. 12:40:49
eMM!! Te írod ezeket a verseket? Jéd