szikla vagy,
utat mutatsz,-
amúgy köszi-
kiszámoltad, mikor világra jöttél,
hogy mikor, hol és miért,
hogy hogyan lesznek ezek a dolgok
a te életedben.
a valós számok halmazából válogattál mindig,
gondosan elkerülve a homályos dolgokat,
haladt is szépen előre, mit eltervezett a magad.
hiba nem volt,
minden a megfelelő árnyalatban játszott,
s kínosan nyugodtan hivatkoztál mindig a valóságra.
ő hallgat, ha te beszélsz,
igazat ad,
s a te igazságoddal
mindketten nagyon egyedül vagytok.
egyszer pedig üldögélhetnétek együtt csak úgy is teljesen feleslegesen a margón kívül
úgy együtt, úgy igazán, úgy szabálytalanul és bután
érezni haszontalan,
ó én tudom,én megtanultam,
tanár úr, én készültem
terv szerint megvolt persze,
akinek van ideje érezni,
velünk lélegezni,
szeretni.
és lett ember, akit világra kéne hozni
ó mama
és lett ember, akit világra kéne tenni
ó papa
-tudta és tette hát.
segített, felelt, válaszolt, szidott, marasztalt, hallgatott,
utána menni, jó felé menni egy volt.
és ahogy rálépsz az ő útjára rémülsz csak meg:
itt tényleg semmi nincs,
észpuszta,
logika, helyes válasz, okos döntés, arany középút,
letisztult, kemény, kiszámítható minden,
egyedül vagyok.
nem értem, amit ő ért, de látom, hogy érti.
tudom, hogy nincs igaza, de nem szólok.
tudom, hogy igazam van, de nem győzöm meg róla.
tudom, hogy miért bánt, így nem fáj.
nem sértődsz meg, nem vagy dühös, nincs bosszú,
nem szeretsz, nem gyűlölsz,
nem maradsz alul.
hogy lány?
hogy ember?
hogy hiba?
hogy erény?
nem tudom,
csak érzem,
és igen, végre közhellyel dobálózhatok,
tombolhatok,szenvedhetek,sajnálhatom önmagam,
sötét tekintet és fejcsóválás közé szorulva,
de úgy, hogy nem tudom,
mit csinálok és miért,
szeretek és gyűlölök csak úgy-
az apa feladatai az ixedik oldalon,
csupa nagy dolog,
teljesítődik épp ütemesen
egyre nagyobb és nagyobb számot kell csak behelyettesíteni az egyenletbe
nagyon egyszerű és nagyon nagyon
gondolattal definiált érzelmek,
gondolattal megélt érzések,
az ember nem állat,
csak azt tudnám, a szeretetet hova a francba tetted,
mikor sehogyse fért be az agyadba
lélekevakuáció
2007.08.05. 20:17
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://masa.blog.hu/api/trackback/id/tr31132991
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.